Double-click here to add your own text.

There is no video clip yet

bemutató film!

Möller ablak

Möller ablak

Trófeák

Trófeák

Vaddisznó

Vaddisznó

Nagy terasz szoba

Nagy terasz szoba

There is no video clip yet

Néptánc találkozó a vécsi kastélyban!

A "Nagyterasz szoba"

There is no video clip yet

Kissné Barna Andrea és Solymoskövi Péter adománya a Nagyterasz szobában!
A szoba régen egy nyitott terasz volt, majd a Kemény család megrendelésére ide épült a torony! Vadászszoba volt Kemény János idején!

A marosvécsi vár őse nem a mai helyén állt, hanem a közeli gyümölcsöskertben. 
Vécs első írásos említése közel nyolc évszázadra tekint vissza. II. Endre magyar király 1228-ban elvette, a felesége, Gertrudis királyné megölésében részes Kacsics Simontól annak birtokait, s az adományozó oklevél tanúsága szerint a besenyő eredetű Tomaj nemzetségbeli Dénes tárnokmesternek, a későbbi nádornak adta Vécs /Vecheu/ várát. Tőlük örökölték a Losonczi Bánffyak ősei, akik másfél századig voltak urai. 1467-ben a család részt vett a Mátyás király elleni lázadásban, s ezért birtokukat elveszítették, a király pedig a várat egyik Hunyad megyei rokonának, Ongor János udvari vitéznek adta. Tőle került a Magyarországon ugyancsak befolyásos és dúsgazdag Szobi Mihály tulajdonába. Ennek halálát követően, 1527-ben Szapolyai János az összes Szobi-birtokot Werbőczynek adományozta, aki állítólag itt írta meg a híres Tripartitumot. A következő éveken sokszor cserélt gazdát a vár – adják-veszik a királyok, fejedelmek. A sorrendet Kendi Ferenc, az akkori idők egyik vezéregyénisége kezdi, aztán Báthori Zsigmond adja anyai nagybátyjának, a már akkor ugyancsak jeleskedő Bocskai Istvánnak; néhány év múlva (ekkor már 1612-t írunk) a vár Wesselényi István kezébe kerül, volt a Bethlen Gáboré is, de ő továbbadta unokaöccsének, Bethlen Péternek, majd ennek halála után I. Rákóczi György fejedelemé. A várhoz abban az időben hét falu tartozott: Vécs, Erdőszakál, Felsőrépa, Felső és Alsó Idecs, Kövesd, Lövér és Felfalu egy része.

I. Rákóczi György kedves hívének, a hadjáratokban jobbkezének számító Kemény Jánosnak szánta, de akaratát már csak fia, II. Rákóczi György valósíthatta meg és 1648 nov. 28-án a vécsi várat öt faluval Kemény Jánosnak (a későbbi fejedelemnek) és utódainak adományozta. Ettől fogva Marosvécs háromszáz évig a Kemény család tulajdona. Szép fekvéséért s a benne töltött csendes, békés napokért mindenki szerette.
A várépület körül tapaszos, zsindelyes sövénypalánk-kerítés állott, benne méhes- és szőlőskerttel, ezek mellett darabontházzal, istállókkal, nyáriházzal, színekkel és szekerekkel s 60 szekérnyi tüzelőfával.

A belső várat a ma is meglevő árok körítette, s ezen át csapóhíd vezetett a várépületbe. a szobák előtt az udvar felől három oldalon emeletes deszkafolyosó húzódott végig. a szobáknak téglapadlója, az emeleteken gerendás-deszkás mennyezete, zöldmázas kemencéi voltak. különböző bútorok is állottak bennük: az egyikben még fürdőkád is volt. Említik a vár óratornyát is, volt a várban néhány ágyú s tüzérségi felszerelés. 
A várhoz vezető szerpentines út a XX. Század eleji nagy rendezéskor, virágokkal szegett sétaúttá alakult, s mellette az egykori várárokban rózsafák virágoznak. A várkapuhoz vezető kőhíd két oldalán egy-egy kőoroszlán állt, de ezek sajnos, a második világháborúban elpusztultak.

A várkastély belsejébe érve a helyenként három méter vastag falak mutatják, hogy több száz éves épületben járunk. A várépület mai földszintjén a látogatót egy emberöltővel ezelőtt meghitt, finom szobabelsők fogadták, itt-ott családi képekkel. Az északi nagy új sarokbástya őrizte megújíttatói Kemény Kálmán és felesége arcképeit s a szép könyvtárnak főleg a XIX. század végi és XX. század eleji anyagát. Ezt a hatalmas bástyát csak a múlt század első negyedében építették újra, Möller Istvánnak, a vajdahunyadi várkastély nagynevű restaurátorának terve szerint.
Sajnos a II. világháborút követő államosítással a Kemény családot kisemmizték és ezzel a többi ingatlannal és ingósággal együtt a marosvécsi várat is, elkobozták.

A vár mögött hatalmas park található. A park kinézete az évszázadok során lényegesen megváltozott. A somoskert, a sáfrányos, a virágoskert, a méheskert, a vár körül rikoltozó pávák mára sajnos eltűntek, de az embert, ahogy a vár közelébe ér hatalmába keríti a történelem szelleme. A parkban néhány különleges fa törzsére rögzített latin megnevezés utal arra, hogy itt valamikor arborétum volt.  A kastélytól nyugatra megtalálhatóak a földvár fűvel benőtt terepalakulatai. Sajátos élményt nyújt a két vár egymásmellettisége.  A parkban, a tölgyfák árnyékában (melyeket egyes vélemények szerint még II Rákóczi György ültettetett) található a Kemény család sírhelye. Itt helyezték örök nyugalomba báró Kemény Jánost, feleségét a vár úrnőjét, Auguszta Patont, leányukat Kemény Klió operaénekesnőt, valamint fiukat, Kemény Miklóst, az 1935-ben felállított, s ma már jelképnek számító Helikon-asztal szomszédságában. A Helikon-asztalt ünnepélyes keretek között 1935-ben adta át Makkai Sándor Kemény Jánosnak és feleségének, mint a Helikon íróinak ajándékát. 

A kőasztalt Kós Károly készítette és felirata Kuncz Aladár emlékét örökíti meg. 
A park is jelenleg ismét a Kemény család tulajdonában van és látogatható.

A marosvécsi várban állandó és ideiglenes kiállítások kapnak helyet.

A budapesti Erdélyi Helikon-Marosvécsi Kemény alapítvány Kemény Endre anyagi és tárgyi hozzájárulásával létrehozta az Erdélyi Helikon és az Erdélyi Szépmíves Céh állandó kiállítást. Ugyanakkor megtekinthető Nagy Pál festőművész vázlatairól készült kiállítás, Szebeni Zsuzsa Báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Karola életéről szóló kiállítása, Kemény János temetéséről és a kemény család korabeli fotóiról készült kiállítás és nem utolsó sorban dr. Madaras Sándor  Vallásos falvédők témájú magángyűjteményének kiállítása.

A Várkastély nyitvatartása:
Április 15- Október 15 között  9-től 18-ig
Téli időszakban csak előre egyeztetett időpontban látogatható a kastély.
Előre történt egyeztetés esetén a kiírt programon kívül is van lehetőség látogatni az épületet!
Telefonszám: Nagy Kemény Géza +40741225141, email: december5.2004@gmail.com Fb: https://www.facebook.com/MarosvecsiKemenyVarkastely


A Kastély megközelíthető a szerpentinen keresztül és a vár udvarára be lehet állni autóval! A lépcső feljáró fárasztó, mivel több mint száz lépcsőfokból áll!

A kastély

"Nagy terasz" szoba

There is no video clip yet

báró Kemény János és felesége Paton Auguszta

báró Kemény János és felesége Paton Auguszta

Zsuzskó Marosvécsen

Zsuzskó Marosvécsen

Házigazda

Nagy Kemény Géza

Jul. 4, 2016

2014 november 9.-e óta látogatható a kastély
Téli időszakban kérem hívjanak, ha látogatni szeretnék a kastélyt, mert csak hívásra nyitunk!
Vendégeinknek szállást biztosítunk a Kemény család vadászházában, az Augusztában! Onnan szervezünk kirándulásokat Wass Albert Funtineli boszorkány nyomában az Istenszékére!
Keressen weboldalunkon keresztül vagy a +40741225141-es számon!
Téli időszakban csak előre megbeszélt időpontban tartunk nyitva!

Kastélyrészlet

Néptánctalálkozók

A "Rolling bál"

Látogatható, kibérelhető rendezvényeknek!

Vendégek

Kulturális programok

Gyertyafényes rendezvények

Különleges vendégek

Esküvő a Kastélyban

Kiállítások

Marosvécs, Erdély

Kemény Kastély

Kemény család címere

Marosvécs. Kemény Kastély

Marosvécs. Kemény Kastély

Archív fényképek

Archív fényképek

Share this page